Memória, tanulás

Írta: Keglevichné dr. Urbanics Kinga

A memóriáról

Emlékezés:  egy múltbeli eseményt (információt) körülményeivel együtt idézünk fel.
Ha a körülményeket már elfelejtettük, de a lényeg megmaradt, az a tudás.

A memória (emlékezet) az a képességünk, melynek segítségével valamit meg tudunk jegyezni, megőrizni ("tárolni"), majd szükség esetén fel tudjuk idézni.

A memória típusai: A tárolás időtartama szempontjából megkülönböztethetünk rövid és hosszútávú memóriát, attól függően, mennyi ideig kell megjegyeznünk az adott információt. A rövidtávú emlékezés csak néhány másodpercig, percig tart, számsorok visszamondásával vizsgálhatjuk. Ide tartozik az un. munkamemória is, amelynek segítségével a részinformációk rövid ideig tartó tárolása révén összetett feladatokat meg tudunk oldani.  A hosszú távú emlékezés időskálája  percektől évekig terjed. Ezen belül vannak un. fogalmi, tanulás útján szerzett ismereteink (pl. nyelvtan, számolás, írás, olvasás, stb.), és un. epizodikus, az eseményeket, személyes élményeket tartalmazó ismeretanyagunk. Előbbi pl. Alzheimer-demenciában hamar károsodik, utóbbi sokáig megmaradhat. Még egy fontos memória-típust is ki kell emelni: az un." implicit" memóriát. Ide tartozik az ügyeség: autóvezetés, rajzolás, kézimunka, sportok, zene, szokások,, de még a kultúrkörnek megfelelő viselkedési sablonok is.

Memóriazavarok: A memóriával kapcsolatos panaszok, eltérések nem jelentenek minden esetben betegséget, de a feledékenység számos betegség vezető tünete is lehet. Mindennapos, hogy testi-lelki tényezők befolyásolják memóriánkat, pl.  alacsony/magas vércukorszint, alacsony/magas vérnyomás, fáradtság, figyelmetlenség, nyomott hangulat, stb.

Életkorral jelentkező emlékezeti változások: Gyermekekre, fiatalokra jellemző, hogy gyorsan tanulnak, és hamar eszükbe jut, ami érdekli őket. A sok információt rugalmasan használják, gyorsan kombinálják. Új helyzetekben a tervezés, kreativitás, problémamegoldás is gyorsabb. A korral haladva élettani okokból egyre lassul a felidézés folymata, nehezebben kerülnek felszínre a megtanultak. A megszerzett ismeretanyag viszont gyarapodik, az élettapasztalat összegződik, kikristályosodik. Ez  az időskori bölcsesség.

Agyi betegség esetén a memóriazavar mellett általában egyéb tünetek is jelentkeznek. Ilyen az enyhe neurokognitív zavar, a különböző demenciák, és a lelki eredetű ál-demenciák (pseudodemenciák). Ezekről a "Az időskori szellemi hanyatlás" (Felismerés, Demenciák) menüpontban olvashatnak.

A tanulást segíti:

Mindenkinek van saját tanulási módszere. Ebből a szempontból vannak vizuális (aláhúz, jegyzetel, tudja, hogy a könyv melyik oldalán, hol van az adott téma), akusztikus (hangosan tanul, vagy másvalakit hallgat, úgy jegyzi meg legkönnyebben) és kinetikus (mozgásos: fel-alá járkál, gesztikulál tanulás közben) típusú tanulók.

Memóriateljesítményünket nem csak az befolyásolja, hogy mennyire tanultuk meg az adott információt: a felidézés képessége legalább olyan fontos. A pillanatnyi rossz lelkiállapot, fáradtság, a friss, zavaró információ nagymértékben ronthatja az egyébként tudott anyag „előhívását”. Ezért általában igaz, hogy vizsga előtt pár órával már nem jó újat tanulni, sőt ismételni sem.

A kreativitás

Az alkotókészség, kreativitás pszichológiai összetevői:

1. technikai, mesterségbeli tudás
2. különleges képesség, talentum
3. akarat/motiváció

Bármelyik hiányzik, az alkotókészség nem tud "érvényesülni", kiteljesedni.

1. Ha az első hiányzik, fiatalkori tehetségről beszélünk.
2. Ha a talentum, " flusztrált" az alkotni vágyó személy.
3. Ha pedig a talentum, és a tudás is megvan, de a motiváció hiányzik, "feladott" a kreativitás.

A három együtt, egy személynél nagyon ritkán találkozik.  Ezért ritkák az igazán sikeres kreatív, alkotó emberek.

©Keglevichné dr. Urbanics Kinga, 2008  www.URBANICSKINGA.hu