TESZT : Hozzátartozói emlékezetbecslő kérdőív. Cikk: A szellemi hanyatlás felismerése

Írta: Keglevichné dr. Urbanics Kinga 2008. április 24. csütörtök, 13:33

TESZT

Hozzátartozói Emlékezetbecslő  Kérdőív

Bizonytalan Ön abban, hogy családtagjának valamilyen memóriazavara, vagy lelki betegsége van? Segítségére lehet, ha értékeli hozzátartozója memóriáját az alábbi kérdések alapján IGEN/NEM/NEM TUDOM válaszokkal.

Ha egy kérdésen belül csak egy alkérdést is igaznak érez, akkor a válasz IGEN-nek számít!

Családtagja az utóbbi időben:

1. Gyakran ismételgeti-e saját magát, mert elfelejti, mondta-e már, vagy kérdezi meg ugyanazt többször, mert nem emlékszik a válaszra? Sokszor keresgél, mert nem emlékszik mit hová tett?

2. Feledékenyebbé vált-e? Nehezebben jegyez meg új dolgokat, mint régen?

3. Kell-e emlékeztetni elvégzendő dolgaira, pl. bevásárlásra, vagy hogy bevette-e a gyógyszert?

4. Megfeledkezik-e találkozókról, családi ünnepekről, vagy a hétvégéről?

5. Szomorúnak, látszik-e, kedvetlennek, vagy előfordul-e, hogy gyakrabban sirdogál, mint régebben?

6. Rosszabbul számol-e, pénzügyeit kevésbé tudja-e önállóan kézben tartani, mint régen?

7. Elvesztette-e érdeklődését olyasmik iránt, amiket régebben szívesen csinált? (Pl. olvasás, hobbik, társaságba, templomba járás?)

8. Van-e bármilyen segítségre szüksége étkezésnél, öltözködésnél, tisztálkodásnál, WC-használatnál?

9. Ingerlékennyé, nyugtalanná, esetleg gyanakvóvá vált-e?

10. Lát-e hall-e olyasmiket, ami nincs, vagy hisz-e olyan dolgot, ami irreális?

11. Van-e új keletű probléma autóvezetésével, például eltéved-e, vagy bizonytalanná vált-e, vagy abbahagyta-e az autóvezetést? ( ha sosem vezetett, ide a nem választ írja be!)

   12.  Előfordul-e hogy nem találja a megfelelő szót, vagy nem tudja befejezni a mondatot, vagy  nevén     szólítani azt, akivel beszél?

Értékelés:

Fontos, hogy az alábbi teszt csak első tájékozódás céljára alkalmas.

4-nél több IGEN felveti valamely betegség lehetőségét, de bármilyen betegség kizárására, vagy megerősítésére nem használható, ahhoz további szakorvosi vizsgálatok szükségesek.

A Symptoms of dementia Screener (Mundt JC és mtsai, 2000) -kérdőív módosított változata (forrás: Dr. Tariska Péter: Szellemi hanyatlás időskorban, Therapia Kiadó, 2003) alapján összeállította Dr. Urbanics Kinga

 - - -

 A szellemi hanyatlás felismerése

„Édesanyámnál 64 éves korában kezdődött, hogy elfelejtette hová tette le a holmiját, mit csinált az előbb. Ha beszéltünk hozzá, tekintete a semmibe meredt. Sokáig azt hittem, hogy valami álomvilágban él, szerettem volna megrázni, hogy figyeljen már ránk...”

„Férjem 3 évvel ezelőtt, 71 éves korában, egy hosszú utazás után rémülten panaszolta, hogy egyáltalán nem emlékszik, hogyan került haza. Ezután sokszor említette, hogy nem tud „folyamatosan” gondolkodni. Aggodalmaskodott, hogy elveszített, eltévesztett valami fontos dolgot. Álmát a valósággal összekeverte. Észrevettük, - ő is - hogy a friss benyomások nem rögződnek benne: nem emlékezett, kikkel találkozott, beszélt. Ahogy a kellemetlen élmények sokasodtak, úgy veszítette el önállóságát. Azóta orvosi ellenőrzés mellett, biztonságnyújtással, rászabott feladatokkal, bíztatással igyekszem magunk számára elfogadhatóvá tenni ezt az állapotot...”

Mikor megtudtam 52 éves férjem betegségét, lelkileg nagyon összetörtem, depressziós lettem. Az ember, mikor először szembenéz egy ilyen betegséggel, úgy érzi, minden összeomlik körülötte. Azonban a rendszeres orvosi gondozás, gyógyszerek használtak. Olyan szerencsések vagyunk, hogy nem romlik a férjem állapota. Ennek a betegségnek az elviselése türelmet, és feltétel nélküli, nagy szeretetet igényel. Sokat segít, hogy hasonló betegségben szenvedők hozzátartozóival találkozhatok. Soha nem adom fel a reményt, hogy ez a betegség megállítható és talán egyszer megelőzhető lesz...”

Szellemi hanyatlás, demencia, szenilitás, agyi érelmeszesedés...?

Ezek a kifejezések egyazon tünetcsoportra utalnak. A szellemi hanyatlás (=demencia) hátterében viszont többféle betegség lehetséges, melyek mind emlékezetzavart okoznak, és emellett a gondolkodás, a személyiség, a viselkedés kóros megváltozását, és az önellátó képesség csökkenését, elvesztését is eredményezhetik.

Nemzetközi adatok szerint a 65 év feletti emberek 10 %-a szenved szellemi hanyatlásban. Hazánkban legalább 250.000 beteg, és ezzel a betegséggel küzdő család él. Budapesten például szerény becslések szerint is legalább 40-50 ezer lehet a demens idősek száma.

A felejtés nem mindig kóros!
„Önvédelem” is lehet pl. a túlterheléstől, a nyomasztó emlékektől.
Sok mindennapi, szokványos állapot, jelenség is járhat felejtéssel: csupán fáradtság,  ill. különböző okú figyelemzavar kapcsán is megtapasztalhatjuk a memóriazavart. Az ilyen eredetű memóriapanaszok azonban önmagukban nem jelentenek betegséget.

A feledékenység viszont számos kóros lelkiállapot tünete, és egyéb betegség jele is lehet:

Feledékenységgel (is) járó lelki betegségek:
Leggyakoribb ezek közül a depresszió okozta agyi teljesítményzavar. Ilyenkor a feledékenység alapja a kóros lelki beállítódás: az információ érzékelését, feldolgozását, rögzítését, előhívását, ill. az ezekkel kapcsolatos teljesítmény (ön)értékelését is lerontja a depresszív lelkiállapot.

Feledékenységgel (is) járó egyéb betegségek:
Vannak olyan betegségek is, melyekben a feledékenység jellemző ugyan, de a demenciákra jellemző súlyosságú egyéb tünet nincs jelen.
Ezek közül legnagyobb jelentőségű az ún. enyhe neurokognitív zavar:

• fő tünete az enyhe emlékezetzavar, melyet az érintett személy többnyire megél,
• részletes vizsgálattal egyéb kimutatható tünetek is vannak, pl. számolási nehézség, vagy az elvont gondolkodás zavara, stb.
• ezek az eltérések olyan mértékűek, hogy a személy mindennapi életét lényegesen nem befolyásolják.

Felismerésének jelentőségét az adja, hogy sokkal gyakoribb, mint a szellemi hanyatlás, és megfelelően kezelve tünetei mérsékelhetőek.
Kb. 10 %-ban az enyhe neurokognitív zavar sajnos a dementálódási folyamat előjele, de gyógyszeres és pszichés támogatással jelentősen enyhíteni lehet a tünetek romlását.

A demencia (szellemi hanyatlás)
A szellemi hanyatlás nem „csupán” feledékenységet, hanem az agy több területének, és funkciójának egyidejű károsodását jelenti. Ilyen a memória, a gondolkodás, a tanult képességek (beszéd, írás, olvasás, számolás, mozgás-képességek), személyiség, a körülményeknek megfelelő viselkedés, érzelmi-hangulati élet, önellátó képesség, vegetatív funkciók. Azt, hogy egy adott személynél a fentiek közül melyik terület érintett, a konkrét betegség, és annak stádiuma határozza meg. A szellemi hanyatlás fogalma tehát tünetegyüttest jelent, melyet sokféle betegség okozhat..

A szellemi hanyatlás  korai felismerése

A tünetek észlelésében, majd a beteg ellátásában kiemelt szerepe van családjának, a szűkebb, tágabb környezetében élőknek, és a vele hivatásszerűen foglalkozóknak.
A beteg környezete által felismerhető kezdeti tünetek:

1. Figyelemzavar:
Nehezen koncentrál egy dologra, figyelme lényegtelen ingerre is könnyen elterelődik, és nem  tudja folytatni a megkezdett mondatot, vagy mozdulatsort.

2. Idő-, és térbeli tájékozódás:
Nem tudja, milyen nap van ma. A számára fontos találkozókról is elfelejtkezik. A térbeli tájékozódás károsodását jelzi, ha új helyre már nehezen tud egyedül eljutni. Az úton már csupán a sok külső inger hatására is elbizonytalanodhat, „összezavarodhat”, ezért el is tévedhet, még a szellemi hanyatlás kezdeti stádiumában is.

3. Memóriazavar:
Ez a legszembetűnőbb tünet, és szellemi hanyatlásban mindig jelen van. A beteg elfelejti a megbeszélteket, ismételten rákérdez ugyanarra a dologra. Többször mondja el pl. ugyanazt a nem régen történt eseményt.
Nem emlékszik, hová tett el valamit, pl. a szemüvegét, kulcsot, pénzt, és szinte állandóan keresgél.

4. Gondolkodás, tanult képességek:

• Beszéde akadozó, mert „nem jön a nyelvére” az a bizonyos szó (szótalálási nehézség). Ismerősök nevei „nem ugranak be”.
• Írása romlik: először csak betűket hagy ki, cserél fel. (Előrehaladottabb stádiumban már a saját nevét sem tudja jól leírni, pedig abban van a legnagyobb rutinja.)
• Felhagy az olvasással. Legtöbbször azért, mert nem érti a szövegösszefüggést, vagy már nem ismeri fel a betűket. Legtöbbször azt mondja: „nem látom jól”.
• Számolás: pl. csekkjeinek rendezésekor, összegzésekor is megfigyelhető a számolási képesség, ill. a számok felismerésének megtartottsága, vagy zavara.

5. Addig jellemző személyisége, magatartása, hangulata is megváltozhat.
Gyakori, hogy korábbi személyiségéhez képest például

• passzív, érdektelen,
• elbizonytalanodott, szorongó,
• nyughatatlan, kapkodó,
• indokolatlanul vidám, felelőtlen, kritikátlan,
• elégedetlenkedő, gyanakvó, sértődékeny
• veszekedős, vádaskodó lesz, akár meggyőződésévé válhat, hogy amit nem talál, azt ellopták tőle
• gyakran panaszkodik testi fájdalmakra, szinte nem is tud másról beszélni:  ez lehet csupán depressziótól is - de a demencia és a depresszió együtt is jelentkezhet!

6. Önellátási képességek csökkenése:

• A személyre addig jellemző öltözködési szokások megváltozása, furcsasága is kórjelző lehet. Az elhanyagolt, piszkos, vagy nem az alkalomhoz, időjáráshoz illő ruházkodás fontos figyelemfelhívó jel.
• A gondozatlan hajviselet, körmök, és egyéb, személyes higiéné romlására utaló látvány az egyik legjellemzőbb tünete a szellemi hanyatlásnak.
• Árulkodó a lakás állapota is. A rend, a tisztaság mindenképpen  a lakók állapotát is tükrözi. Ha nincsenek is feltűnő jelek (mert esetleg másvalaki takarít), a hűtőszekrényben lévő ételek mennyisége, minősége, „kora” árulkodik az idős ember valódi önellátó képességéről.
• A családtagnak,  gondozónak fontos ellenőriznie a gyógyszerek kiadagolásának és pontos bevételének képességét is. Még egy teljesen egészséges ember is elfelejtheti, bevette-e pl. a déli gyógyszereit, vagy sem. A napi, vagy heti gyógyszeradagolók önmagukban, más ember segítsége nélkül nem igazán segítenek egy már demenciában szenvedő embernek.

A szellemi hanyatlás orvosi diagnózisa

A demencia gyanúja esetén először a háziorvoshoz kell fordulni, aki az egyéb betegségek kizárása után neurológushoz, vagy pszichiáterhez küldi a beteget.
Természetesen a legjobb az lenne, ha az érintett személy még a korábban említett enyhe neurokognitív zavar stádiumában - amikor még ő is megéli feledékenységét - fordulna orvoshoz.
A szakorvosi diagnózis összetett: az előzmények ismerete, a tünetek együttese, fizikális vizsgálat, speciális tesztek, műszeres vizsgálatok mind nélkülözhetetlenek.
A demencia szakszerű diagnózisához szükséges tünetegyüttes:

• memóriazavar
• emellett más agyi tünetek is (pl. az előbb felsorolt tanult képességek romlása)
• a működéscsökkenés a mindennapi életben észrevehető zavart okoz
• a demencia oka kimutatható

A korai felismerés jelentősége 

Sajnos a legtöbben - bár észleljük - félünk komolyan foglalkozni a figyelmeztető változásokkal, vagy gyakran esünk abba a hibába, hogy az öregedés természetes részének tartjuk a a feledékenységet. (Az érintett személy pedig általában nem érzékeli saját memóriazavarát!)
A szellemi hanyatlás korai felismerése pedig rendkívül nagy jelentőségű. Egyrészt azért, mert megtévesztően hasonló tüneteket okozhatnak különböző heveny testi betegségek, másrészt azért, mert az esetek mintegy felében(!) gyógyítható, vagy jól karbantartható, megállítható betegség áll a tünetek hátterében.  A másik 50%-ot a jelenleg még gyógyíthatatlannak ismert Alzheimer-kór teszi ki, - de ennél a betegségnél sem mindegy, hogy mikor kezdi el a kezelést az orvos, a család, esetleg  a hivatásos gondozók...

Ne feledje: a memóriazavarok korai felismerése azért fontos, mert az esetek nagy részében gyógyítható, vagy jól karbantartható betegség áll a tünetek hátterében.

A gyógyszeres kezelés

Többféle lehetőség áll ma már rendelkezésre a tünetek javítására.
1. A különböző okú feledékenység esetén is általánosan hatásos, az agyi anyagcserét, és  az idegsejtek közötti információátvitelt javító, ill. a káros hatások kivédését segítő szerekből ma már többféle van. Ezek a háziorvos által felírva is támogatottak, és az enyhe neurokognitív zavar állapotában legtöbbször önállóan is elegendőek: segítik a memóriát, és sok esetben javítják a hangulatot, aktivitást, összességében az életminőséget is. Kiválasztásukkor a kezelőorvos mérlegeli a páciens és a tünetek hátterében álló betegség sajátosságait, majd - ha az idős ember többféle gyógyszert is szed már - a szóba jövő esetleges káros gyógyszerkölcsönhatásokat, ezen kívül a különböző gyógyszerformák térítési díját, végül az adott szer szükséges napi adagolásának gyakoriságát is. Ugyanis egy feledékeny ember számára az a legbiztonságosabb, és a leghatásosabb kezelés, ha naponta minél kevesebbszer kell gyógyszert szednie, ill. súlyosabb esetben kizárólag gondozója jelenlétében, kontrollja mellett veszi be tablettáit.
2. Már kivizsgált demenciák esetében a neurológus vagy pszichiáter szakorvos a fenti, általános tünetjavító szerek mellé gyakran más, a betegségre specifikus hatóanyagot is rendel, pl. Alzheimer-kórban a jellemzően csökkent mennyiségű agyi ingerületátvivő anyagokat „pótló” vegyületeket. 
Kóros feledékenységben tehát általában egy vagy kétféle gyógyszer szedése szükséges, melyek a szellemi teljesítményt, az önellátó képességet, és a lelkiállapotot is kedvezően befolyásolhatják.
Sok esetben szükséges gyógyszer a feledékenységhez társuló lelki tünetekre is: az alvászavarra, feszültségre, szorongásra, depresszióra, stb. ma már nagyon hatékony, kevés mellékhatással bíró szerek állnak rendelkezésre, melyek jelentősen megkönnyíthetik a beteg és családja mindennapjait.          

A demens ember gondozása

Az első krízis után a legtöbb család igyekszik az új helyzethez alkalmazkodni, és az érintett személy állapotának megfelelően változtatni addigi mindennapjaikon.
Tudnunk kell, hogy egy demens ember otthoni ápolása sok esetben éveken (5-15 éven) át tartó 24 órás szolgálatot jelent. Egyetlen gondozó személy, pl. a házastárs mindezt nem teremtheti meg, még akkor sem, ha teljesen feláldozza magát. Mindenképpen szükséges külső segítség is, legalább időszakosan.

A Memória Alapítvány 1997 óta megszakítás nélkül működteti a betegek számára nappali foglalkoztatóját, a ”Memória Klubot”, az őket ápoló családtagok számára pedig a hozzátartozók klubját.
A betegnek is jót tesz a biztonságos, ismert környezetben nyújtott csoportélmény: a személyre szabott memória-gyakorlatok mellett a közösség pozitív érzelmi hatása, és a meglévő képességeket facilitáló ereje pedig legtöbbjüknek pótolhatatlan.

A gondozás lényege, hogy a betegség előrehaladtával mindig az érintett személy meglévő képességeire kell, hogy épüljön. A hosszú távú memória, a megszokott, hétköznapi tevékenységek, a mozgás, az ének, a ritmusérzék, az ismétlődő mozdulatsorok, a szociális készségek, az érzelmek, mind-mind az ő erősségük.

A demens ember gondozói

Demens beteggel foglalkozni éveken, évtizedeken át  mind fizikálisan, mind lelkileg nagyon megterhelő, és semmiképpen sem egyszemélyes feladat!
A betegség sokszor  gyógyíthatatlan, így kilátástalannak tűnhet a hosszú küzdelem. A gondozott ráadásul gyakran ellenáll a segítségnek, irányításnak, hiszen nincs betegségbelátása.
Mégis: segíthet, ha a gondozó minél több információt kap a szellemi hanyatlásról. Jelen kiadványunk is ezt a célt kívánja szolgálni. Bízhatunk az orvostudomány rohamos fejlődésében is.
Könnyebbség lehet az is, ha a gondozók el tudják fogadni,  és megtanulják kezelni időszakosan természetesen jelentkező  negatív érzelmeiket is betegük irányában. Segíthet az is, ha problémáikat, tapasztalataikat sorstársi közösségekben megoszthatják.

Ne felejtsük!
A beteg érdeke is, hogy a róla gondoskodó személy megőrizze lelki és fizikai egészségét. A családtagnak a gondozónak tudnia kell segítséget kérni és kapni a gondozáshoz, és áldoznia kell időt saját magára is!