Rettegett felejtés - Az Alzheimer-kór (KÉPMÁS).

Írta: Szabó Emese; Kép: Páczai Tamás 2007. december 16. vasárnap, 12:07

„Neki lenne memóriazavara? Hisz a gyermekkorára  olyan pontosan emlékszik, sokat, részletesen, és sokszor mesél ugyanazokról a régi történetekről. „Kutya baja” – legyintünk. Közben telnek az évek, és az idős rokon egy nap gyanakvó tekintettel tudakolja kilétünk.

Lappangó kór

Az Alzheimer-kórban szenvedők ritkán, és csak átmeneti ideig élik meg feledékenységüket, ezért csak elvétve panaszkodnak memóriájára. Mindez inkább a környezetnek tűnik föl: az idős hozzátartozó állandóan keresgél, ismételten rákér dez többször megbeszélt dolgokra, elfelejti miért ment le a boltba, mikor látogatja meg a lánya…
Ezek az apró jelek a „hétköznapi” életben sokáig észrevétlenek maradnak, s amíg az érintett személy megszokott környezetében rutin feladatait végzi, nem derül fény a kórra. A betegség ily módon „alattomosan” halad a leépülés felé. A bajt gyakran csak egy hirtelen élethelyzet-változás hozza felszínre, ahogy ez Mária esetében is történt – mondja Keglevichné dr. Urbanics Kinga, a Memória Alapítvány kuratóriumának elnökétől.

Homályos okok

A betegség pontos oka nem ismert, de a kutatók több tényező szerepét is felvetik. A genetikai adottság szinte biztos rizikófaktor: a betegség egy családban halmozódhat. Gyakraban jelentkezik nőknél, és alacsonyabb iskolai végzettségűeknél. Különféle fertőzések, immunfolyamatok, érbetegségek, és környezeti ártalmak is felelősek lehetnek a kór kialakulásáért.
Mai tudásunk szerint tehát sok tényező vezet az agyban ahhoz a speciális kóros fehérjeképződéshez, és az agy ingerületátvivő anyagainak egyensúly-zavarához, amely a betegséget végül is kiváltja. 

Van segítség?

Számos hagyományos "keringés-javító" gyógyszer, növényi kivonat és vitamin segíthet a tünetek enyhítésében, a már elégtelenül működő és csökkenő számú idegsejt állapotának javításában. Bár a betegség egyelőre gyógyíthatatlan, az orvosok ma már felhasználhatják  az agysejtek ingerület-átvitelét („kommunikációját”) javító különböző gyógyszereket, hogy  lassítsák a kór progresszióját. A legújabb eszköz a kóros fehérjék elleni immunizálás lehet majd, de ez a módszer jelenleg még fejlesztés alatt áll.

Ugyanakkor nemcsak a gyógyszerrel segíthetünk: nyugodt, szeretetteljes környezetben a betegekkel folytatott egyéni és csoportos foglalkozásoknak előmozdítják a létfontosságú információk és a hétköznapi életvitelhez szükséges képességek megőrzését. Ezeket a személyre szabott gyakorlatokat az orvostól, pszichológustól, gyógypedagógustól a hozzátartozók is megtanulhatják, és mint egyéni tréninget, otthon is alkalmazhatják.

Egyedül nehéz

Aki egyedül él, különösen veszélyeztetett, hisz ilyenkor előfordulhat, hogy „szórakozottságból” többször veszi be a gyógyszerét – vagy esetleg egyszer sem. Az idős rokont ritkán látogató család ebből sokszor mit sem érzékel: a vendégeket leköti a sok régi történet, ezerszer elsütött poén. A részletes régi emlékek mellett viszont nincs helyük újaknak. A feledékenység mellé sorban jön a többi tünet: halványulnak az ismerősök nevei, s egy idő után már a hétköznapi szavak is nehezen „ugranak be”. Ilyenkor van óriási szerepe a családnak, mert ha időben felismerik a bajt, lassítható a folyamat. A betegség előrehaladtával egyre nehezebb a rokonok, barátok dolga: a feledékeny hozzátartozó állapota 24 órás készenlétet igényel, melyet nem szabad egy emberre hagyni - éveken át. Ez a betegség ugyanis 5-15 évig tart -és halálhoz vezet... A feladat leggyakrabban az idős házastársra hárul, aki szintén nem egészséges – panaszolja a doktornő.

A szellemi hanyatlás a 65 évnél idősebb embereknek mintegy 10 százalékát érinti, a leggyakoribb ilyen típusú betegség az Alzheimer-kór. Hazánkban a legszerényebb becslések szerint is legalább százezer ilyen beteg él. Ez a súlyos és progresszív agyi betegség nevét Alois Alzheimer német pszichiáterről kapta, aki 1906-ban, azaz éppen száz éve írta le először a tipikus tüneteket, mint különálló betegséget. Maga a betegség az agy komplex működésének zavara, amely nem csupán a memória, hanem az elvont gondolkodáshoz, térbeli tájékozódáshoz, íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz, beszédhez, járáshoz, egyéb mozgáshoz szükséges tanult képességek elvesztését is okozza. A kór jellegéből adódóan számos magatartásbeli változást is megmagyaráz, és az önellátó képesség teljes megszűnéséhez vezet.

Memória Alapítvány

Azoknak a családoknak, akik Alzheimer-kóros, vagy bármilyen, agyi eredetű szellemi hanyatlásban szenvedő idős családtagot ápolnak, mindent meg kell tenniük, hogy ők se rokkanjanak bele. Őket segíti a Memória Alapítvány. A 10 éves, kiemelten közhasznú nonprofit szervezet a feledékeny betegek számára napközi foglalkoztatót, családtagjaik számára pedig „hozzátartozói klubot” is működtet.

Meszes erek

A szellemi leépülés leggyakoribb oka az Alzheimer-kór mellett az agyi érbetegség. Az agyi erek betegsége az agysejtek pusztulását vonja maga után. Ez az a betegségcsoport, melyet gyakran "érelmeszesedésnek", "agylágyulásnak", cerebroszklerózisnak, vagy orvosi nyelven vaszkuláris demenciának is neveznek. Tünetei az Alzheimer-kóréhoz hasonlóak, de, ha már  már diagnosztizálták,  gyógyszeresen jobban kezelhető, lefolyása jobb indulatú.